Az UNDERGROUND polgári sportlövész egyesület alapszabálya

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a sportegyesület (a továbbiakban: egyesület) alapszabályát:

 

I.

Az egyesület adatai

  1. Az egyesület neve: UNDERGROUND POLGÁRI SPORTLÖVÉSZ EGYESÜLET
  2. Az egyesület székhelye: 9700 Szombathely, Széchenyi u. 4-6.
  1. Az egyesület formája: sportegyesület. Az Egyesület kifejezetten Sportegyesületként kíván működni, így a 2004. évi I. tv. (továbbiakban: Stv.) hatálya alá helyezkedik.
  2. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
  3. Az egyesület honlapjának címe: https://undergroundclub.hu

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

  1. Az egyesület célja: Az egyesület működésének célja a lövészsport – verseny és szabadidő – művelése, népszerűsítése, eredményességének növelése. Ennek érdekében a lehető legmagasabb szinten műveli, szervezi a sportágban folyó tevékenységet.
  2. Az egyesület tevékenysége:
    • Folyamatos szervezeti és klubélet kialakítása, a társaság foglalkoztatását szolgáló rendezvények szervezése, amelyek programját – a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően – a szervezet maga alakítja ki.
    • Speciális eszközeivel és lehetőségeivel – közvetve és közvetlenül – gazdasági célok, feladatok megoldása.
    • Az egyesület non-profit módon működik, nyereség elérése nem törekszik.
    • Gazdálkodás az egyesület anyagi, tárgyi, pénzügyi eszközeivel. Megteremti a feladatok megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása érdekében szükséges bevételi lehetőségeket.
    • Az egyesület az általa előteremtett anyagi eszközökkel, pénzzel saját hatáskörben rendelkezik.
    • Az egyesület saját hatáskörben dönt belső szervezetéről
    • Az egyesület tagja lehet más szövetségnek, szervezetnek, valamint a sportági szövetségének, amennyiben azok alapszabálya nem ellentétes az egyesület Alapszabályával.
    • Nemzetközi kapcsolatot létesíthet, és tarthat fenn.
    • Technikai sportbemutatókat szervezhet
    • Sport és egyéb célú létesítményeket hozhat létre, és tathat fenn.
    • Képviseli a lövészsportot
    • Ellátja a sportlövő versenyzők igazolásával és átigazolásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat
  1. A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. [Stv. 17.§ (1) bek. b) pont]

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

  1. Sportegyesület – az e törvényben megállapított eltérésekkel – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (Ectv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. [Stv. 16.§ (1)bek.]
  2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  3. A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. [Stv. 2.§(1)bek.]

 

IV.

Tagdíj

  1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege éves 24.000- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év első negyedév végéig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
  2. Az egyesület tagjai, pártoló és tiszteletbeli tagjai az egyesület sporteszközei kiváló minőségének fenntartása érdekében eseti tagdíjat fizetnek. Az eseti tagdíj összege a sporteszközök használatának mértékében kerül megállapításra.
  3. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év első negyedév végéig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

V.

A tagság

Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

Tiszteletbeli tagságról – az elnökség javaslata alapján – a közgyűlés dönt.

Az Egyesületi tagok az őket terhelő jogok és kötelezettségek terjedelme alapján lehetnek:

  1. rendes tagok
  2. tiszteletbeli tagok
  3. pártoló tagok

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően az Egyesületbe való belépés írásbeli belépési nyilatkozattal jön létre.

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:

         a./ A tag kilépésével.

         b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

  1. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
  2. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
  1. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

VIII.

A tagok jogai

  1. Az egyesület tagja jogosult:

         a./ az egyesület tevékenységében részt venni

         b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

         c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

         d./ az egyesület irataiba betekintetni

         e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

  1. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

 A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

IX.

A tagok kötelezettségei

  1. Az egyesület tagja:  

         a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

         b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

         c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

         d./ A lövészsportot népszerűsíteni

         e./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

        

X.

A pártoló és tiszteletbeli tagsági viszony, tiszteletbeli elnök

Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki/amely az Egyesület munkájában tevékenyen részt venni nem kíván (nem tud), de célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja. A pártoló tag tagdíj fizetésére nem kötelezhető.

 

  1.        A pártoló tagok jogai:
    • tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület tanácskozásain
    • választások esetén javaslattételi jog illeti meg, de nem választható
    • az Egyesület pártolói és tiszteletbeli tagjainak rendezett lövészeti alkalmakkor, versenyein részt vehet, az előírásoknak megfelelően használhatja az Egyesület képzési és sport eszközeit.
  2. A pártoló tagok kötelezettségei:
    • az Alapszabály rá vonatkozó részét betartani
    • a tagok és az Egyesület működési feltételeit támogatni
    • a szerződésben vállalt anyagi támogatást biztosítani

 

Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, aki az egyesület munkájában tevékenyen részt vett/vesz, célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatta/támogatta, amelyet az Egyesület a tiszteletbeli tagság megadásával ismer el. A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem kötelezhető.

  1. A tiszteletbeli tagok jogai:
    • tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület tanácskozásain
    • választások esetén javaslattételi jog illeti meg, de nem választható
    • az Egyesület pártolói és tiszteletbeli tagjainak rendezett lövészeti alkalmakkor, versenyein részt vehet, az előírásoknak megfelelően használhatja az Egyesület képzési és sport eszközeit.

 

  1. A tiszteletbeli tagok kötelezettségei:
    • az Alapszabály rá vonatkozó részét betartani

Az Egyesület tiszteletbeli elnöke: a közgyűlés az egyesület munkájában kiemelkedő tevékenységet végző korábbi elnöknek, aki a polgári sportlövészet elismertségéért, eredményességéért végzett kiemelkedő tevékenysége elismerése érdekében egyszerű többségi szavazattal adományozza a címet. A tiszteletbeli elnök jogállása az Egyesület tiszteletbeli tagjának jogállásával megegyezik.

 

Az egyesület tiszteletbeli elnöke: Kolbenheyer Ottó

(an.: Horváth Mária, lakc.:9700 Szombathely, Kárpáti Kelemen u. 57/A)

 

XI.

Az egyesület szervei

  1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

 

A Közgyűlés

  1. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

          A közgyűlés ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 

  1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők kártérítési igények érvényesítéséről való döntés

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

  1. A közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. [Stv. 17.§ (1) bek. a) pont]

 

  1. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

          Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

 

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

          A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. 
Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

     Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

  1. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

  1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

  1. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

  1. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

  1. a) az egyesület nevét és székhelyét;
  2. b) a közgyűlés helyét és idejét;
  3. c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
  4. d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
  5. e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

 

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke és a hitelesítők  írják alá.

  1. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

 

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

  1. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.  Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

  1. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

Elnökség

  1. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

  1. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

  1. Az egyesület vezető tisztségviselői:

 

          Az egyesület elnöke:                  Németh Mátyás István

(an.: Németh Anna, lak.: 9700 Szombathely, Badacsony u. 4.)

         

          Az elnökség tagjai:

Barbarics János (9823 Pácsony, Kossuth Lajos u. 46.)

Fábián Balázs (9700 Szombathely, Országh László u. 5.)

Gombás Gábor (9700 Szombathely, Erdei Iskola u. 8.)

Puha Balázs (9700 Szombathely, Batsányi János u. 36/A.)

 

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

  1. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./  a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

 

  1. Az elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

          Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

         Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

  1. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

 

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

 

  1. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

XII.

Megszűnés, törlés a nyilvántartásból

 

  1. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. [Stv. 17.§ (6) bek.]

 

  1. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. [Stv. 17.§ (7) bek.]

 

XIII.

Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a sportról szóló 2004. évi I. törvény, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

Jelen alapító okiratot az Egyesület közgyűlése 2018. február 07. napján megtartott ülésén egyhangúlag elfogadta.